TELJESÍTMÉNYSZORONGÁS

A célorientált viselkedés nem azonos a teljestményszorongással – erről F. Takács István beszélt az RTL Reggeliben. A szakember szerint a perfekcionizmus mögött gyakran gyermekkori hiányok és feltételhez kötött szeretet húzódik. Ez a cikk és videó segíthet megérteni, honnan ered a teljesítménykényszer és hogyan lehet letenni a „mindig többet” terhét.

Két dolog jön:

1. A beszélgetés YouTube-linkje 2. Részletek a beszélgetésből

Videó: RTL | Reggeli | 2025. április 8.

Szerethetőség és értékesség

– Miért alakul ki egyes gyerekeknél már kiskorban az erős bizonyítási kényszer?

– A gyermeki önértékelés sokszor abból a tapasztalatból táplálkozik, hogy a szülői figyelem és szeretet csak teljesítményért jár.

A gyerek azt tanulja meg: akkor vagyok szerethető, ha elég jó vagyok, vagy akkor figyelnek rám, ha jól teljesítek.

Ebből alakul ki az a tanult belső mondat, miszerint csak akkor vagyok értékes, ha tökéletesen végzem a dolgom. Ha ez beépül, a szeretet feltételhez kötötté válik, legalábbis a gyerek megélése szerint.

– Hogyan különböztethetjük meg az egészséges motivációt a káros teljesítményszorongástól?

– A gond akkor kezdődik, ha az ember saját értékét kizárólag a teljesítményével méri. Ha nincs bennünk belső önjutalmazás, ha sosem tudjuk azt mondani: ez most rendben volt, akkor a motiváció folyamatos stresszbe fordul. Ilyenkor a csak a tökéletes az elfogadható szemlélet eluralkodik, és már nem a cél hajt, hanem a megfelelési kényszer. Ezért fontos hangsúlyozni:

A célorientált viselkedés nem ugyanaz, mint a teljesítményszorongás.

– hangsúlyozza a pszichológus, aki szerint ez egy nagyon vékony határvonal, mert a célorientáltság önmagában nem probléma, sőt, fontos.

Iskolarendszer és társadalmi hatások

– Mennyire befolyásolja az oktatási rendszer és a környezet ezt a gondolkodást?

– Az intézményes nevelés és a társadalmi elvárások, különösen a közösségi média nyomása, mind erősítik ezt a mintát: jegyek, külső visszajelzések, számok. Ezek mind objektívnek tűnő, valójában azonban teljesítményalapú mérőeszközök.

A gyerekek, és később a felnőttek is így azt tanulják meg: amit csinálok, az számít. Nem az, aki vagyok.

Ez a szemlélet felnőttkorra is rögzül, és állandó belső hajszát idéz elő – mondja a szakember.

– Milyen felnőttekké válnak azok, akik ebben nőnek fel?

– Az ügyfeleim jelentős része azzal keres meg, hogy nem bízik magában, nem elég az önbecsülése. Ezek mögött szinte mindig ott van egy mélyen gyökerező teljesítménykényszer. Az emberek gyakran fogalmaznak így: ha nem tökéletes az eredmény, akkor nem is ér semmit, vagy ha nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, akkor nem is kellett volna belevágnom.

Ez már a perfekcionizmus, ami hosszú távon rendkívül kimerítő és önbüntető.

– fogalmaz F. Takács István. A pszichológus szerint a legnagyobb kérdés az: tudunk-e megállni és megjutalmazni magunkat? Tudunk-e örülni annak, amit elértünk – vagy már a következő feladaton jár az agyunk?

Szülő: mit tegyek, ha nem hozza az elvárt szintet?

– Hogyan reagáljon egy szülő, ha a gyerek csak hármast hoz haza?

– A kulcs, hogy ne a gyermek egészét értékeljük a jegy alapján. Nem az énjét, hanem az adott produktumot kell visszajelezni.

A hármas vagy, mert hármas a dolgozatod típusú üzenetek hosszú távon rombolja az önértékelést.

– mondja F. Takács István, aki azt javasolja: ehelyett azt mondjuk, hogy ez most lehetett volna jobb, de ez csak egy dolgozat, te ennél több vagy. Ez az a különbség, ami megtanítja a gyereket arra, hogy a teljesítmény nem egyenlő azzal, aki ő maga.

#pszicho #pszichológia #pszichológus #terápia #terapeuta #stressz #szorongás #f2f #f2fstudio #ftakacsistvan #tanácsadás #munkaadó #kiégés #coaching #párkapcsolat #viselkedés #viselkedéselemző