SZORONGÁSSPIRÁL: MEGTANULHATÓ AZ AGGÓDÁS? [+VIDEÓ]
A pszichoterápiás tapasztalatok szerint a szorongás nemcsak biológiai, hanem szociális és pszichés tényezőktől is függ. Ha megértjük a családi hatások szerepét és felismerjük a saját reakcióinkat, közelebb kerülhetünk a szorongás kezeléséhez. Miért szorongunk, ha a körülöttünk élők is szoronganak? És hogyan alakítja a gyerekkori mintakövetés a felnőttkori félelmeket? Erről beszélgettünk.
Két dolog jön:
1. A beszélgetés YouTube-linkje 2. Az interjú leirata
Videó: RTL | Reggeli | 2024. november 11.
– A szorongási spirál a mai témánk. Egyre többen szorongunk azon, hogy a gyerekünk vagy a párunk szorong. Ettől persze mi még jobban szorongunk, mert ha a gyerekem nincs jól, akkor már én sem vagyok jól. Mit lehet tenni? – A mi pszichoterápiás munkánkban az egyik leggyakoribb tünet a szorongás. Ennek nagyon sok oka van. Régen azt gondoltuk, hogy ha van valakinek valami mentális problémája, akkor az egy nagyon konkrét okra vezethető vissza. Ma már sokkal inkább azt vizsgálja a szakma, hogy az embernek milyen a kitettsége, ha úgy tetszik, milyen biológiai, pszichológiai, szociális okai vannak annak, hogy valaki szorong. Akinek gyereke van, biztos tapasztalta, hogy egy kisgyerek valamilyen idegrendszerrel jön a világra: vannak kisgyerekek, akik picit félősek, és vannak, akik szeretik felfedezni a világot. Ez a biológiai része a dolognak, vagyis hogy valamilyen temperamentummal jövünk világra. De ennél sokkal izgalmasabb a pszichés része. Vagyis, hogy mit tanultunk meg. Itt jön be a család és a közösség.
– Vagyis, hogy milyen gondolkodásmódunk alakul ki? – Pontosan! Minden család valahogyan reagál a kihívásokra. A gyerek egész egyszerűen látja, hogy a szülők hogyan reagálnak a nehézségekre. Például egy csekk befizetésre, egy nyaralás megtervezésére vagy egy családi konfliktusra félelemmel vagy úgy, hogy gyerünk, csináljuk, oldjuk meg.
Ha valaki a félelmet szokja meg normális reakcióként, annak fiatal felnőtt korára szorongás-alapú személyisége lesz.
Az ilyen típusú ember a nehézségekre nagy valószínűséggel szorongással fog reagálni. Ez egyszerű modellkövetés.
– A szorongásnak mik a jelei? Miből látjuk, hogy szorong a gyerekünk? – A felnőtteknél meg a gyerekeknél ebben különbség van. A kisgyerekeknél a viselkedés, vagy az étkezési rutin megváltozása egy fontos jel lehet. Iskolás gyerekek esetében a tanulmányi eredmény megváltozására érdemes odafigyelni, de az agresszív, indulatos reakciók is figyelmeztető jelként működhetnek. Felnőtteknél pedig egy csomó vegetatív tünet lehet. Hozzám is nagyon sokan azzal szoktak jönni, hogy nehéz helyzetben gyomorfájdalma van, izzad, megugrik a vérnyomása. Ezek a testi tünetek.
De vannak gondolkodásbeli tünetek és ez a lényege a szorongásnak: a túlzott aggodalmaskodás vagy a túlzott félelmi reakció.
Például amikor azt gondolom, hogy az engem érő kihívásokra nincs jó megküzdési stratégiám: nem vagyok elég okos, elég jó, ez csak velem történhet meg.
Van egy nagy különbség a valós kihívás és aközött, amit én gondolok magamról. Ebből lesz a túlzott félelem, az aggodalmaskodás és az elkerülés, vagyis, hogy nem merek nekimenni a feladatnak, inkább elkerülöm. Ilyenkor a munkámban és a magánéletemben is elkezdek visszahúzódni és elkerülni a kihívásokat.
– Gyerek–szülő viszony: ha én szorongok, akkor egy gyerekem is szorong? Mit csináljak, hogy ne ragassza rá ezt az érzést?
– A nevelő, tehát az idősebb generáció sajnos azt a felelősséget sosem ússza meg, hogy a saját működési módja jó eséllyel hatni fog az utódgenerációra. Hogyha magamon látom a saját szorongásos reakcióimat, akkor nem nagyon tudom megúszni azt, hogy ezt a gyerek ne vegye át és ne tanulja el tőlem.
Én a magam részéről a hosszú távú gondolkodásmód-változásban hiszek. Vagyis, amikor azt hiszem, nem vagyok elég okos, ügyes, gyors, szép hozzá, akkor az tulajdonképpen azon múlik, hogy én ezt tanultam meg.
A szocializációs múltamban benne van az, hogy én magamról egy sor olyan gondolattal rendelkezem, ami objektíven nem igaz. Mert tanult.
Vagyis szerintem az a legfontosabb, hogy ezeket az alaphiedelmeket hogyan tudom elfelejteni önmagamról. Ehhez pedig egy csomó jól működő kognitív technika létezik. Összességében a szorongás kezelésében fontos, hogy felismerjük saját reakcióinkat, és tudatosan dolgozzunk azon, hogy pozitív példát mutassunk gyermekeinknek.
Comentários