okt. 30.5 perc olvasás

ONLINE CSALÁS: MUTATJUK, MIÉRT DŐLÜNK BE

Az internetbűnözés egyre kifinomultabb eszköztárral dolgozik akár a szoftveres, akár a pszichológiai oldalt vizsgáljuk. Aki azt hiszi, hogy nem tudják megvezetni a csalók, az borzasztóan nagyot téved. F. Takács István pszichológus segít megfejteni, hogy miért dőlünk be a csalók trükkjeinek annak ellenére, hogy nap mint nap olvassuk az erről szóló híreket.

168 | 2024. október 30., 12:20

szerző: Szántai Edina | eredeti cikk itt

A csalók durván határsértő emberek

Jómagam is belefutottam egy olyan szituációba, hogy egy ismert platformon próbáltam eladni néhány régebbi ruhadarabot, amikor is a „vevő” közölte, hogy megvásárolja a terméket, adjam meg a számlaszámomat, hogy fizessen. Megadtam. Aztán közölte, hogy egy ismert csomagküldő szolgálattal el tudom neki küldeni a kiválasztott darabokat, de hogy ne nekem kelljen állni a költségeket, ő intéz mindent, és bedobott egy linket, ami az eredeti csomagküldő szolgálat logójával ellátott adatlapra irányított, ahol azt kérték, hogy lépjek be az internetbankomba.

Ekkor lett gyanús a történet, és azonnal fel is hívtam a bankomat, akik közölték, hogy ez egy régóta futó csalás, és míg beszéltünk, külföldről próbáltak is belépni a netbankomba. Az egyik belépési lehetőséget törölnünk kellett ahhoz, hogy a csalók még próbálkozni se tudjanak, de én szerencsére megúsztam pénzveszteség nélkül a kalandot. Még megkérdezgette a „vevő”, hogy nincs-e számlám az egyik legnagyobb hazai banknál, mire le is tiltottam a csevegést, de döbbentem láttam, hogy közben 10-20 hasonló jellegű üzenetet kaptam különböző „személyektől”, ugyanezzel a szöveggel és módszerrel. Letettem arról, hogy az interneten adjak túl a megunt koktélruhákon. Rettenetesen szégyelltem magam, csalódást éreztem, hogy akár egy percre is, de hittem a csalóknak.

– Ha én bedőltem egy internetes csalónak, akkor buta vagyok? Vagy éretlen érzelmi intelligenciával rendelkezem? – Szögezzük le azt, hogy a csalók durván határsértő emberek. Empátia nélkül használnak ki másokat, teljesen figyelmen kívül hagyva azt, mit okoznak. Nem csoda tehát, hogy az áldozatok nagyfokú szomorúságot, dühöt és szégyent is érezhetnek akkor, amikor kiderül az igazság. Az első időszakban, a válság szakaszában érdemes ezeket az érzéseket megengedni magunknak. Ha az érzelmi feszültség az idő múlásával csökken bennünk, jöhetnek a magunknak megfogalmazott kérdések, és érdemes a tanulságokat is levonni” – mondja F. Takács István pszichológus.

Miféle személyes tanulsága van egy ilyen történetnek?

– Vajon mit mond rólam az eset? Miről tehetek és miről nem? Legközelebb mire figyeljek oda jobban? Hogyan állíthatom helyre az önbescsülésemet ezek után? Mivel tudok aktívan segíteni magamnak? Kik tudnak támaszom lenni ebben a nehéz helyzetben? Milyen érzéseim vannak, amikor az esetre gondolok? És milyen gondolatok futnak át az agyamon ilyenkor? Ami fontos: fogadjuk el azt, ami történt velünk, igyekezzünk belőle tanulni, hogy a jövőben kisebb valószínűséggel történhessen velünk hasonló eset és magunkkal szemben is pozitívan nézzünk tükörbe.

Érdemes szakember segítségét is kérni, illetve segítő csoportokat is kereshetünk és a közösségi médiában is vannak zárt csoportok, ahol hasonló eseményeket átélt emberekkel beszélhetünk.

A csalók fegyvere: megbízható, udvarias személynek tüntetik fel magukat

Az elmúlt hónapokban több olyan esetre is fény derült, ahol az áldozatok szociális érzékenységét használták ki, karitatív gyűjtéseket szerveznek nem is létező célszemély számára, vagy esetleg olyan személynek, aki épp ezekből a csalásokból összeszedett pénzből él remek színvonalon, de arra is akadt példa, hogy hamis nyereményjátékokat hirdettek meg.

Miféle pszichológiai hadviselést folytatnak ezek a bandák? Csak „vaktában lövöldöznek” vagy tudatosan épített stratégia mentén csalnak? Honnan tudják, mit hisznek el az emberek?

– Valószínűleg az emberi csoportok történetével egyidős az jelenség is, hogy bizonyos csoporttagok mások kárán szeretnének előnyökhöz jutni. Mindig is voltak csalók és tolvajok, akik társaik átverésén keresztül haladtak előre. Az internet megjelenése csupán annyiban jelent változást, hogy új és a legtöbb ember számára ismeretlen, rendkívül gyorsan változó terepet nyitott meg a bűnözők számára. Ezért egyrészt azt gondolom,

a netes átverésekkel szembeni védekezés állandó tanulást igényel.

Sokak számára egyáltalán nem könnyű megtanulni, mit jelent pl. a kettős hitelesítés, vagy tudni azt, egy bank milyen tranzakciók esetében fog telefonálni az ügyfélnek. Meg kell tanulnunk azt is, hogy internetes vásárlás során milyen adatokat szabad megadnunk, vagy egy nagy nyereményekkel kecsegtető online játék regisztrációjakor mikre érdemes odafigyelnünk. És az sem baj, ha figyelünk a körülöttünk lévő eseményekre, és van ismeretünk arról, hogy aktuálisan éppen milyen trükkökkel próbálnak meg bennünket átverni. Gondoljunk csak az unokázós csalókra vagy a romantikus átverőkre – hangsúlyozza a pszichológus.

Ha gyors döntésre akarnak kényszeríteni, az legyen azonnal gyanús

– De miért bízunk meg az internetes csalókban, ha egyszer tudjuk, ismerjük a módszereiket? Miért nem villog a piros lámpa a fejünkben, hogy nem kerek a történet?

– A csalók egyik legfontosabb fegyvere, hogy megbízható, kedves és udvarias embernek adják ki magukat.

Legtöbbször valamilyen megbízható, vagy annak hangzó vállalat megbízásából keresnek fel bennünket. A kommunikációjuk egyrészt felkelti a potenciális áldozat figyelmét, másrészt olyan trükköket alkalmaznak, amellyel gyorsan képesek befolyásolni a döntéseinket”

– hívja fel a figyelmet F. Takács István arra, hogy ha a csalók érzelmileg be tudnak vonni minket, akkor akár irracionális döntéseket is meghozunk.

– De mik azok a trükkök, amikre azt gondoljuk, hogy sose dőlnénk be neki?

– Mondok néhányat. Az érzelmi bevonódás a csalók egyik legerősebb fegyvere. Olyan helyzetet teremtenek, amelyben az áldozat érzelmeire hatnak. Híres példa erre a már említett unokázós csalássorozat. Ebből még film is készült Az unoka címmel, érdemes megnézni, nagyon tanulságos. Gyanútlan idős embereket hívtak fel azzal, hogy a családtagjukkal szörnyű dolog, például egy baleset történt, és azonnal pénzre van szükség. Érzelmileg átitatott helyzetekben gyors, meggondolatlan, érvek nélküli, úgynevezett heurisztikus döntéseket hozunk. Kikapcsol a racionalitás, nem figyelünk fel a figyelmeztető jelekre, könnyen hozunk olyan döntéseket, amelyeket később megbánunk, és egyértelműen látjuk, hogy butaság volt. F. Takács István kiemeli, hogy a másik tipikus fegyver az időnyomás.

Ezekben az esetekben a csalók nem hagynak időt arra, hogy átgondoljuk a válaszainkat. Ezzel arra kényszerítik a potenciális áldozatot, hogy kevésbé mérlegelt választ adjon.

Ezt tegye, ha felmerül a csalás gyanúja

– Mit lehet tenni, ha szeretnénk a lehető legjobban felkészülni egy adott helyzetre? Vannak kérdések, amikkel kiszűrhető például, ha nem emberrel beszélgetünk a neten? Milyen mondatokkal tudjuk kibillenteni a csalókat?

– Az egyik legfontosabb stratégia, hogy időt nyerjünk magunknak. Időt arra, hogy logikusan, átgondolt érvek alapján tudjunk dönteni. Ezt hívjuk az ún. kognitív szünetnek. Ezt egész egyszerűen néhány kérdéssel érhetjük el. Váratlan telefonhívás, személyes megkeresés, kéretlen e-mail esetén nyugodtan gyanakodjunk.

Jogunk van kérdezni, pontosan felmérni azt, mit is szeretnének tőlünk, kinek a megbízásából és milyen céllal keresnek fel bennünket.

Ha például túl szép ahhoz egy ajánlat, hogy igaz legyen, szintén érdemes gyanakodni. Azzal se feltétlenül győzködjük magunkat, hogy velünk biztosan nem történhet átverés –tanácsolja F. Takács István, szerinte érdemes résen lenni, könnyen találhatjuk magunkat kellemetlen helyzetben. Azt is hasznos észben tartani, hogy a csalók gyakran profik abban, milyen üzenetekkel tudnak hatékonyan befolyásolni bennünket.

Ezek az üzenetek általában rövidek, sok konkrét információt tartalmaznak, gyakran tudományosnak és szakszerűnek tűnnek, és ahogy korábban is említettem, az érzelmeinkre hatnak – javasolja a pszichológus.

– Az unokázós csaláson kívül melyik csalás alapoz az érzelmi manipulációra?

– Nézzünk rá egy kicsit részletesebben a romantikus csalókra. Ők azok, akik egyedülálló, rendszerint magányos embereket hálóznak be szerelem és boldogság ígéretével. A céljuk azonban az, hogy ezzel a trükkel pénzt csaljanak ki az áldozataikból. Társkereső oldalakon és a közösségi médiában vadásznak. Az áldozatokat ügyesen hálózzák be. És

azok az emberek nagyon könnyen behálózhatóak, akiknek a személyisége kifejezetten érzékeny arra, hogy végre valaki szereti őket, valaki számára fontosak.

Néhány pozitív üzenettel, az áldozat érzelmi igényeinek és vágyainak feltérképezésével és több-kevesebb kielégítésével máris kész a csapda. És a gyanútlan, érzelmileg teljesen bevonódott személy szinte bármit megtesz, amit kérnek tőle. Akár milliókat is hajlandó kifizetni. Ezzel természetesen nem az áldozatot szeretném hibáztatni. De arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy