MOBILAPP IS OKOZHAT FÜGGŐSÉGET? [+VIDEÓ]
A mindennapok során megannyi applikációt használunk az okoseszközeinken. Nyelvet tanulunk, útvonalat tervezünk vagy éppen edzéstervet készítünk. De valóban megkönnyítik az appok az életünket? Ha igen, hogyan? Milyen lehetőségek és veszélyek rejlenek bennük? És a legfontosabb, hogyan használjuk ezeket az alkalmazásokat úgy, hogy valóban minket szolgáljanak? Az "okos élet" előnyeiről és hátrányairól beszélgettünk. Vendég: Kis Judit Judy énekes, F. Takács István pszichológus, Németh Nóra, a PregHello app alapítója és Kovács Eszter a Semmelweis HELP projektvezetője.
Két dolog jön:
A videó alatt F. Takács István korábbi cikke hasznos tippekkel
Videó, amelyben ugyanerről a témáról beszélgetünk, jó hosszan
F. Takács István: mobilappmánia Duna tv | Ridikül | 2023. október 18.
Facebook, Snapchat, Instagram
A Pennsylvaniai Egyetem 143 egyetemi hallgató körében végzett kísérletet. A résztvevőknek ki kellett tölteniük egy kérdőívet a hangulatukról, aztán két csoportra osztották őket, véletlenszerűen. Az első csoport a szokásos módon használhatta a közösségi oldalakat, a másiknak csak napi 10-10 percet volt szabad felmennie a facebookra, a snapchatre és az instagramra.
A következő három hétben képernyőfotókat kellett készíteniük, hogy kiderüljön: mivel töltik az idejüket. A kutatók azt nézték, milyen mértékű volt a magány, a depresszió és a félelem attól, hogy valamiből kimaradnak.
A kutatók megállapítják: ha az ember kevesebb időt tölt a facebookon vagy az instagramon, az csökkenti a depressziót és a magányt. A kutatók szerint ez nem azt jelenti, hogy a 18-22 éveseknek teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat. De azt mondják: a korlátozás hasznos lehet. Az ilyen platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. Miközben egy-egy fiatal az Instagramot nézi, olyan érzése lehet, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb mint az övé.
Lájk = virtuális simogatás!
A social média használata dopamint szabadít fel az agyban, ami a jutalomközpontot bombázza. Amikor a jutalomközpont dopamint kap, akkor örömérzést és boldogságot élünk át. Az internet és a social média ezt használja ki! Az ember ugyanis eredendően arra vágyik, hogy valaki szóljon hozzá vagy simogassa. A lájk tehát egy virtuális simogatás, amit az ember vár! Ez az, amit az online térben gyakran szeretnénk átélni.
Szakemberként nem határozhatjuk meg, hogy mi az az optimális idő, amelyet a felhasználó a facebookon, a snapchaten vagy az instagramon tölthet. És azt sem, hogyan lehetne ezeket az appokat a legjobban használni. De az beszédes, hogy 2020-ban már hivatalosan is betegségnek számít az internetfüggőség. No, de vissza az amerikai kutatáshoz.
Tanulság № 1:
Mivel a social média mára már az emberek életének a része, a társadalomnak ki kell találnia, hogyan lehetne ezeket úgy használni, hogy azok a legkevesebbet ártsák.
Tanulság № 2:
Csökkenteni kellene azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmat adnak az összehasonlításra. Szakértők szerint ha az ember nem azzal van elfoglalva, hogy mások tökéletes életét nézegesse, akkor több időt szentelhet azoknak a dolgoknak, amelyek hatására azt érzi: ő is elégedett az életével.
F. Takács István
pszichológus | egyetemi oktató
A beszélgetésben további érdekes részletek is elhangoznak: videó itt.
Comentarios