MIT ÜZEN A TESTÜNK? ITT A VÁLASZ! [+VIDEÓ]
Nem kapok levegőt, fáj a fejem, nem tudok aludni. Ezek mindegyike olyan jelzés lehet, amely azt mutatja: a szervezetünk nincs jól. Sokan azt gondolják, hogy ezek spirituális, lelkileg beképzelt dolgok, pedig nem így van. Vegyük komolyan a testi jelet. Mit és mikor üzen a testünk? Jönnek a válaszok!
[ 1. ] A pszichoszomatika
Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy pszichoszomatikus betegség. Ez pontosan mit jelent?
– Ezt sokan tévesen úgy értelmezik, hogy a lelki nyavalygásainkból testi betegségek lesznek, vagy éppen úgy, hogy valaki bebeszéli magának a betegségeket. Ez alapján szoktuk a hétköznapokban azt is mondani a másiknak, hogy ne gondolj rá, és majd jobban leszel. De a pszichoszomatikus problémák abszolút nem spirituális vagy ezoterikus dolgok. A pszichoszomatikus jelző sokkal inkább azt jelenti, hogy a mentális állapotunk és az úgynevezett vegetatív idegrendszer állapota kihat az immunrendszerünkre. Hogyan befolyásolja a rossz lelkiállapot az immunrendszerünket?
– Amikor tartós stresszt élünk át, a szervezetünkben folyamatosan magas bizonyos hormonok szintje. Ilyen az adrenalin és a kortizol. Ez egyrészt elfárasztja a szervezetet, másrészt a kortizolnak például vannak receptrorai, kapcsoló molekulái az immunsejtjeinken. Ha ezek a hormonok kapcsolódnak ezekhez a fehérvérsejtekhez, akkor a sejtek működése gyengül. Egy gyulladás, vagy allergiás reakció esetében ez jó. De hosszú távon a tartós stressz ezeken a hormonokon keresztül gyengíti az ellenálló képességünket.
Nem véletlen az, hogy a tartós stressz növeli a rákos betegségek kialakulását. És az sem véletlen, hogy a jó feszültségoldó technikák javítják a betegségek gyógyulási esélyét.
Sokszor beszélünk a test méregtelenítéséről. A léleknek is szüksége van erre? Mennyire nehéz feladat és mennyit foglalkozunk ezzel?
– Van egy reklám a tévében, ami arról szól, hogy ha a fogaink betegnek látszanak, nem szaladunk úgy orvoshoz, mint más testi betegségek esetében. Szerintem a lelki nehézségeinkkel még inkább így vagyunk. Egész egyszerűen nem tanuljuk meg azt, hogy a lelki nehézségek is valós problémák. Nem tanuljuk meg felismerni és kezelni azokat. Segítséget kérni meg pláne félünk. Sokan még a családtagoknak, barátoknak sem mernek jelezni.
Pedig a legalapvetőbb megelőző és gyógyító eszköz az őszinte beszéd lenne. Ha valaki meghallgat és elfogad bennünket, az már gyógyít.
Mi a legjobb módszer a lélek megtisztítására? – Kinek mi! Az önismeretnek ez is része. Egyrészt mindenkinek meg kell tanulnia felismerni azt, ha kibillent az egyensúlya. Ha megvan, akkor a következő tanulási lépés az, hogy hogyan tudok magamnak segíteni. Ez rengeteg minden lehet a sporttól az éneklésen át a túrázásig, bármi. A legtöbb ember ezt is gyermekkorában sajátítja el. Általában úgy töltjük el a szabadidőnket ahogy azt a szüleinktől láttuk. De, ami még ennél is fontosabb: a nehézségekkel szemben is rendszerint azokat az alapstratégiákat működtetjük, amiket otthonról hozunk. Gondoljuk végig egy picit azt, hogy a szüleink hogyan küzdöttek meg a családot ért stresszel. Bátran szembenéztek vele, esetleg megijedtek tőle, vagy egészen egyszerűen megpróbáltak nem tudomást venni róla. És most gondoljuk végig azt, mi hogyan csináljuk ugyanezt.
F. Takács István Tóth Verával együtt a Ridikül vendége volt. A videó itt visszanézhető!
Minden betegség mögött érdemes lelki okokat keresni? – Sokan azt mondják, minden betegség valahol pszichoszomatikus. Én ebben azért biztos nem vagyok. De abban igen, hogy minden tulajdonságunk, így a problémáink is nagyjából két-három tényezőből táplálkoznak: egyrészt a génjeinkből, vagyis abból a genetikai állományból, amit a felmenőinktől örököltünk. Legalább ennyire fontos a szűkebb és tágabb környezetünk, vagyis a szocializációnk. Rengeteg tulajdonságunk függ attól, mit és hogyan tanultunk meg, elsősorban a szüleinktől, barátainktól vagy az iskolában. És ott van persze a kultúra is, és az életkörülményeink. Ez mind-mind meghatározza, kik is vagyunk.
[ 2. ] Ha megbillen az egyensúly
A test vagy a lélek fárad el hamarabb?
– A test fáradtsága egyértelmű. A test jelzéseit könnyebb felfogni. A lelki jelzéseket nehezebb. De a lélek tovább is bírja. Viszont a modern ember hiába tud egyre többet a lélek működéséről, mégsem figyel oda rá eléggé. Pedig, ahogy korábban is mondtam, az egészséges lélek alapfeltétele az egészséges és erős immunrendszernek.
A túlterhelés, túlhajszoltsággal gyakran találkozol a praxisodban? Milyen visszatérő problémákkal keresnek fel?
– Egyrészt, sokan vannak, akik nem ismerik a határaikat. Másrészt, a világunk iszonyatosan felgyorsult ahhoz képest, amit az emberi elme képes normálisan kezelni. Egyszerre kell az embereknek helyt állniuk munkavállalóként, családtagként, barátként, meg még ki tudja, kinek milyen szerep jut ezeken kívül a társadalomban. Szükségszerű a túlterheltség. Az ügyfeleknél ez rendszerint úgy jelenik meg, hogy hiányt éreznek valamilyen területen:
nem vagyok elég jó anya, nem vagyok elég hatékony főnök, semmi sem sikerül, hiába hajtok, nincs elég pénzem, hiába hajtok, mégsem tudok megfelelni az elvárásoknak...
[ 3. ] A test jelez?
A test előbb utóbb jelzi a lelki gondokat? Mennyire figyelünk ezekre a jelekre?
– A test nagyon gyorsan jelez. Az ügyfeleken is látom, amikor elkezdenek befeszülni, megváltozik a testtartásuk, rázzák a lábukat, mozog a kezük, a tekintetük elkalandozik, máshova figyelnek, befeszül az állkapcsuk. És nagyon érdekes, amikor erre felhívom a figyelmet, kiderül, hogy nincsenek is tudatában ezeknek a testi jeleknek. Kicsit hasonlóan vagyunk a komolyabb testi tünetekkel is. Még ha tudatosulnak is bennünk, addig nem nagyon foglalkozunk velük, míg nem nagy a baj. De visszatérve a feszült állkapocshoz. Stresszcsökkentéskor ezért is fontos az izomrelaxáció. Nagyon egyszerű gyakorlat ez, amelyet önállóan is könnyen meg lehet tanulni. Rendszeresen gyakorolva látványos lesz az eredmény. Egyrészt növekedni fog a tudatosságunk a lelki megpróbáltatásokra adott testi reakciók felett, másrészt hatékonyan fogjuk tudni csökkenteni a testünkben uralkodó feszültséget.
Ha változtatunk a gondolkodásunkon, lelki problémáinkon, az hatással lehet az egészségünkre is?
– Hogyne! Ha a krónikus stressz szintje csökken, a test fizikálisan is egészségesebb lesz. Plusz gondoljunk bele, a logika egyszerű. Ha jobb az életem, boldogabb vagyok. Ha boldog vagyok, az életem jó. És lássuk be, mindenki ezt keresi.
[ 4. ] Változtatás és megküzdés
A stressz a mindennapjaink része. Hogyan lehet megküzdeni ezzel? Milyen technikák oldhatjuk?
– Az egész startpontja egy jó adag önismeret. Legyen rálátásunk arra, mi billent ki bennünket az egyensúlyunkból, és vannak-e olyan erősségeink, amikkel sikeresen tudunk megküzdeni a stresszel. És itt nemcsak arra gondolok, hogy szeretek-e sportolni, mert azt szokták tudni az emberek. Hanem meg lehet keresni például azokat a haszontalan gondolati sémákat, amiket általában gyerekkorunk óta hordozunk magunkkal. Ezekből például kiderülhet, hogy azért izgulunk minden egyes olyan esetben, amikor mások figyelmének vagyunk kitéve, például vizsgáznunk kell, vagy csak egy állásinterjúra megyünk, mert teljesen értéktelennek tartjuk magunkat.
Ez a gondolat pedig rendszerint onnan jön, hogy gyermekkorunkban kevés megerősítést kaptunk saját értékességünkről a szüleinktől.
Sokszor lehet azt hallani, hogy rengeteg dolog fejben dől el. Egyetértesz ezzel az állítással?
– Igen, maximálisan. És abban bízom, hogy ez lassan már pszichológiai közhely. Amúgy, ezzel szoktak is bennünket, pszichológusokat piszkálni... De miről is van szó? Az ember a világot csak a saját gondolk
odásának szűrőjén keresztül tudja felfogni. Egy nagyon egyszerű példa: ha szembe jön velem egy kutya, rengeteg féle módon reagálhatok. Ha szeretem a kutyákat, valószínű örülni fogok neki, lehet, hogy szeretném is megsimogatni. Ha nem, akkor valószínűleg semlegesen elmegyek mellette, és ha mondjuk gyerekkoromban megtámadott egy kutya, akár félelmi reakciót is kiválthat belőlem.
Tehát: az emberi agy egy szűrő. Ezen a szűrőn keresztül értelmezzük a világot. Ebből következik, hogy minden ember világa kicsit más. Ezért olyan nehéz megértenünk egymást.
Amikor ügyfelekkel dolgozom, hatalmas kíváncsisággal és elfogadással fordulok feléjük. Ezzel pont azt fogadom el, hogy a másik világa valami egészen más, mint az enyém. És én ezt a világot maximálisan elfogadom és szeretném megismerni.
F. Takács István
pszichológus | egyetemi oktató
Comments