IDEÁL: KIKET TARTUNK SZÉPNEK ÉS MIÉRT? [+VIDEÓ]
Az evolúció során az arc kinézetének mindig is fontos szerepe volt a párválasztásban. Ez a mai napig nem változott. Annak, hogy kit tartunk szépnek és kit kevésbé, vannak mérhető részei is, ennek pedig az arcformához és a szimmetriához van köze. De vannak olyan faktorok is a szépségideálban, amelyek nem mérhetők. Ezeket a legtöbbször otthonról hozzuk. F. Takács István pszichológus a Családi körben beszélt ezekről a témákról. Két dolog jön:
1. A beszélgetés YouTube-linkje
2. Az interjú leirata
Videó: Duna | Családi kör | 2024. június 7.
– A szépségről sokat lehet beszélni, de először szakmailag tisztázzuk: meg lehet-e fogalmazni, hogy mi az, hogy szép? Emlékszem, gyerekkoromban azt tanultuk, hogy „szép az, ami érdek nélkül tetszik.” Ez ma is érvényes?
– A pszichológiában számos válasz létezik arra, mitől tartjuk az embert vagy valamit szépnek. Kezdjük azzal, hogy amikor szembejön velünk valaki az utcán, általában az arcát nézzük meg először. Az arc nagyon sok szociális információt hordoz, és már első pillantásra analizáljuk, hogy ismerjük-e az illetőt. Ha ismerős, nagyobb valószínűséggel bízunk benne. A szépség itt jön képbe, mert a szép emberekben nagyobb valószínűséggel bízunk.
– Milyen konkrét tényezők befolyásolják, hogy szépnek tartunk valakit?
– Általánosságban szeretjük a szimmetriát, legyen szó az arcról vagy a testről. Ennek biológiai háttere is van: a magzati fejlődés során az egyik legkorábban kifejlődő tulajdonságunk, hogy a testünk jobb és bal oldala szimmetrikus. Ez a szimmetria azt jelzi, hogy az illető egészségesen fejlődött, és ezért evolúciós szempontból vonzó lehet. Az átlagos vonások is szépnek tűnnek sokak számára. Ha például egy átlagos európai arcot képzelünk el, azt a legtöbben vonzónak találják. Az átlagosság az alkalmazkodóképességet, a túlélési esélyeket sugallja.
– Van-e ellentétes tendencia is a szépség megítélésében?
– Igen, néha a szélsőséges vonások is nagyon vonzónak tűnnek. A férfiaknál például a markáns állkapocs, erős arccsont és homlok, a nőknél a filigrán állkapocs, hangsúlyos ajkak. Ezek a vonások is evolúciós előnyöket sugallhatnak. A szépségipar gyakran kihasználja ezeket a tulajdonságokat, annak érdekében, hogy fokozza a vonzerőt. Gondoljunk például az egyre divatosabb állkapocsedzésre vagy különböző kozmetikai beavatkozásokra.
– Mennyire fontos a szépség az önbizalom szempontjából?
– A szépség és az önbizalom szorosan összefügg. Az, ahogyan magunkat látjuk, befolyásolja, hogy kit tartunk vonzónak. Ha valaki jó fellépéssel rendelkezik, vonzónak találhatja az eltérő, különleges megjelenést is. Ezzel szemben, ha valaki kevésbé érzi magát vonzónak, akkor valószínűleg visszahúzódóbb, kevésbé extrovertált embereket fog szépnek tartani.
Az önbizalom tehát kulcsszerepet játszik abban, hogy hogyan ítéljük meg mások szépségét.
– A szépség kultúránként változik. Miért van az, hogy az egyes korszakokban és kultúrákban eltérően ítélik meg, mi a szép?
– A szépség megítélése valóban változik a kultúrák és korszakok szerint. Például a milói Vénusz idején a teltkarcsú forma volt az ideál, míg ma inkább a sovány, sportos alkatot tartják vonzónak. Ez részben annak köszönhető, hogy a mai kultúrában a sportos, vékony testalkat az egészséges életmód és a magasabb társadalmi státusz jele lehet. A divat és a szépségipar folyamatosan alakítja ezeket a normákat.
– Hogyan befolyásolja a divat a szépség megítélését?
– Az ember genetikája az elmúlt néhány évtizedben természetesen nem változott meg, de az, hogy mit gondolunk szépnek, az nagyon is.
A divat diktálhatja, hogy milyen testalkat, milyen arcforma a vonzó, és ez hatással van arra, hogy az emberek hogyan értékelik magukat és másokat.
A kultúrák közötti szépségversenyek, mint például a Miss World, különösen érdekesek, hiszen különböző kultúrák eltérő szépségideáljai találkoznak egy ilyen versenyen.
– Végül beszéljünk az eltérő társadalmi státuszról és annak vonzerejéről. Miért vonzóbbak néha azok, akik más társadalmi rétegből származnak?
– Leggyakrabban az azonos társadalmi státuszú emberek társaságát keressük, mert ők az elérhetők. Az azonos társadalmi rétegből érkező emberek ismerősek, ezért az ismerősség is vonzóvá teszi ezeket az embereket, mint egy ismert sláger: először talán nem tetszik, de minél többször halljuk, annál inkább megszeretjük. Ennek ellentmond, de szintén igaz, hogy az eltérő társadalmi státuszú embereket is szépnek találjuk, pedig ritkábban kerülnek a látókörünkbe, ezért izgalmasnak tűnhetnek. Tulajdonképpen az egzotikusból így lesz vonzó, erotikus. Ha ehhez még önbizalom is társul, akkor a nehezen elérhető személy még vonzóbbá válhat.
Comments