FIATALSÁGKULTUSZ: ÁLDÁS VAGY TEHER? [+PODCAST]

Felértékelődött a fiatal generáció! A fogyasztói társadalom miatt társadalmi nyomás alakult ki, amely mindenkinek azt üzeni: trendi fiatalnak lenni. Mi az örök fiatalság kultusza, hogyan hat a társadalomra, a nőkre és az öregedéshez való viszonyunkra? Hogyan tolódnak ki az életkori határok és miként találhatjuk meg a belső békét az öregedés és az elmúlás elfogadásában? A Valódi Nők vendége F. Takács István pszichológus. Két dolog jön:

1. Podcast a fiatalságkultuszról

2. Az interjú leirata
   

Podcast: Manna FM | Valódi Nők | 2024. július 26.

– Ma az örök fiatalság kultuszáról beszélgetünk. Tegyük tisztába, ez mit jelent pontosan.

– A fiatalságkultusz kifejezetten beszédes fogalom. Azt jelenti, hogy akár társadalmi normák, akár a média, a tudományos élet vagy a munkaerőpiac tekintetében a fiatalsághoz kapcsolódó értékek, valamint a fiatal emberek jelenléte és alkalmazása felülreprezentált. Az is ide tartozik, hogy a fiataloknak van jövője, ők képesek alkalmazkodni, ezek a gondolatok dominálnak a társadalomban. Ezzel számos olyan pozitív megkülönböztetés jár együtt, ami megkérdőjelezhető és kérdéseket vethet fel a társadalom működésével kapcsolatban. A fiatalságkultusz befolyásolja a párkapcsolatokat, családokat és a társadalmi értékrendet is, nem feltétlenül pozitív irányban.

– Ezt régen jobban éreztem. Lehet, hogy mostanában már nem ennyire erős ez a fiatalságkultusz, mint régen?

– A fiatalság felértékelődése nem most kezdődött. Az elmúlt néhány évtizedben azonban hihetetlenül felgyorsult. Személy szerint három okot látok erre:

1. Evolúció

Az evolúcióból fakadó pozitív hozzáállás a fiatalsághoz: a fiatal, szép emberek – akiknek szép bőrük, hajuk és egészséges testük van – jó potenciális partnerek, akikkel érdemes kapcsolatot kezdeni. Ez a gondolkodás a mindennapokban talán nem mindig látható, de hatással van ránk.

2. Elmúlás-szorongás

Az emberekben ott van egy alapvető egzisztenciális szorongás az elmúlással kapcsolatban. Az emberi élet véges és ez egy olyan szorongató tényező, amivel nehéz megbirkózni. Gondoljunk vissza, hány irodalmi mű szól az elmúlásról.

3. Társadalmi nyomás

A harmadik tényező a fogyasztói társadalom. Az anyagi javak megszerzése, a fogyasztás és az ehhez kapcsolódó reklámpszichológia tökéletes célpontja a fiatal társadalmi réteg.

– Mi a helyzet a 40-50 év fölötti nőkkel? Emlékszem, hogy régen nagymamám ötvenöt évesen nyugdíjba ment, kendőt kötött és gyakorlatilag nagymamaként élt. Ma viszont 40-50 év fölött is szülünk, utazunk, jól érezzük magunkat, és inkább azt mondjuk, hogy 60 fölött van a határ.

– Ez szorosan összefügg azzal, hogy a fiatalság szemlélete felértékelődött. Ennek megfelelően kitolódott az életkori határ is. Az orvosi lehetőségek is kitolódtak, például hogy meddig lehet gyermeket vállalni. A tudomány és a technológia rengeteget hozzátett az emberi életkor meghosszabbításához. Ez valahol ott kezdődött, amikor megjelentek az első védőoltások, és az európai ember várható élettartama 20-40 évről 70 év fölé tolódott. Logikus tehát, hogy az élet kitolódik, az egész szépségipar is arra épül, hogy az öregedés látható jeleit elrejtsük.

Szerintem a nők különösen nehéz helyzetben vannak, őket sokkal inkább érinti a „legyél szép, legyél kívánatos” társadalmi üzenet.

A női test másként reagál az idő múlására, különösen gyermekvállalás után, mint a férfiaké. A social média által közvetített retusált valóság pedig még nehezebbé teszi az elvárásoknak való megfelelést. Ezért fontos, hogy mindenkinek személyes megküzdési stratégiákat kell kialakítania a társadalmi értékrenddel szemben, és újra meg kell találnunk a kapcsolatot saját öregedésünkkel és elmúlásunkkal.

– Mi a helyzet a lelkünkkel? 35-40 éves korunkra kezdjük el igazán megérteni és értékelni az értékeinket. Mindig is így volt, hogy 40 éves kor fölött jövünk rá ezekre?

– Európában, a zsidó-keresztény kultúrkörben korábban azt várták, hogy 20 éves kor után kialakul az identitásunk és a képességünk az intim kapcsolatokra. Ezt követte a családalapítás, a szaporodás és a munkában való eredmények elérése 20 és 40 éves kor között. Ma azonban ezt is eltolódni látjuk és egyre később tekintjük valakit felnőttnek.

Az információs túlterheltség miatt ma nehezebb megtalálni, hogy kik is vagyunk valójában.

Egy egyetemi oktatóm 20 évvel ezelőtt azt mondta, sajnálja a fiatalokat, mert a világban már mindent megcsináltak, mindenről elmondtak mindent. Vagyis ma már nagyon nehéz újat alkotni, ami valóban a saját identitásunkat tükrözi.

– Mi a helyzet a fiatalokkal, akik ebben a kultuszban nőnek fel? Fennáll a veszély, hogy megutálják magukat és az idő múlását?

– Ez egy ősi tényező az emberben, hogy az elmúlással kapcsolatban szorongunk. Társadalmak és kultúrák mindig is rítusokat és hitrendszereket alakítottak ki ennek megkönnyítésére. Ma azonban a közösségi médiából, a tévéből és az utcáról is folyamatosan azt halljuk, hogy állítsd meg, lassítsd le, vagy módosítsd az öregedés folyamatát.

Az életszakaszoknak azonban megvan a saját szerepük: felnőtté válunk, családot alapítunk, dolgozunk, majd a családunk átalakul, és elérkezik az időskor, amikor egy bölcs teljességet élhetünk meg. Ha rossz viszonyban vagyunk a saját testünkkel, nehéz lehet ezt elfogadni.

Fontos, hogy mindenki megtalálja a saját megküzdési stratégiáját és elfogadja, hogy ami vele történik, az természetes.

Terápiás vagy családi körben érdemes beszélni arról, hogy hogyan alakult eddig az életünk és el kell fogadnunk, hogy az emberi élet véges. De így is csodálatos. Sokkal hosszabb, mint 100-200 évvel ezelőtt volt, és rengeteg szépséget rejteget számunkra.

– Jó ötlet lenne odafigyelni olyan idős emberekre, mint Bodrogi Gyula vagy Pásztor Erzsi, akik bölcsességüket megosztják velünk. Ők valódi kapaszkodót nyújthatnak nekünk.

– Az ifjúságkultusz egyik csapdája, hogy figyelünk-e arra, amit az idősebbek mondanak, vagy csak legyintünk rájuk, mondván, hogy az ő tapasztalataik már nem relevánsak. A generációs kérdések ma nagyon aktuálisak, mert

a mai világ kérdéseire az idősebb generáció nehezebben tud válaszolni.

Ugyanakkor vannak olyan általános emberi értékek – érzelmek, kapcsolatok, barátságok –, amelyekben az idősebb generáció érdemi tapasztalatokkal rendelkezik.

---

#pszicho #pszichológia #pszichológus #terápia #terapeuta #stressz #szorongás #f2f #f2fstudio #ftakacsistvan #tanácsadás #munkaadó #kiégés #coaching #párkapcsolat #viselkedés #viselkedéselemző